Az USA 50 milliárd dolláros kölcsönt javasolt Ukrajnának, amelyet egy kiszivárgott vitaanyag szerint a befagyasztott orosz vagyonból származó nyereségből fizetnének vissza. Azonban Washington számít az Európai Unióra is, hogy besegítsen a számlák fizetésébe, és épp Magyarországon bukhat el.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról beszélgettünk, hogy a magyar kormány rekordmennyiségű adatot kért a Facebooktól, de a Meta ezeket a kérelmeket nagy százalékban elutasította. A témáról Szabó Dánielt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A második blokkban a bankok és a biztosítók éves jelentéseit elemeztük Palkó Istvánnal, a Portfolio vezető pénzügyi elemzőjével. Szó volt arról is, hogy a klímaváltozás hogyan hat a biztosítói díjakra.
Újabb ország, Ausztria kormánya is folytatná Magyarország ellen a hetes cikk szerinti eljárást, miután a belga külügyminiszter a hétvégén már belengette a jogi atombombaként emlegetett procedúra továbbléptetését. A végső soron a magyar tanácsi szavazati, vagyis vétójog felfüggesztésével fenyegető eszköz elfogadásához teljes egyetértésre lenne szükség, ami valószínűtlen, de jelzi, hogy szűkül a magyar kormány mozgástere.
Soha nem fordultak még annyi adatkéréssel a Facebookhoz a magyar hatóságok, mint tavaly: közel 2700 felhasználó tevékenységéről vártak tájékoztatást a Metától, de a közösségimédiás szolgáltató kevesebb mint 60 százalékban tett csak ezeknek eleget. Évről-évre egyre több megkereséssel fordulnak a céghez Magyarországról: 2023-ban kétszer annyi felhasználói adatokra vonatkozó kérvényt küldtek, mint 2021-ben.
Ezúttal a soros elnökséget ellátó Belgium külügyminisztere, Hadja Lahbib követeli, hogy az EU léptesse tovább a magyar kormány ellen zajló hetedik szerinti eljárást. Alig egy hónappal a magyar EU-elnökség előtt valószínűtlen, hogy valóban már a következő, június végi uniós csúcson szavaznának a szavazati jog felfüggesztésével járó procedúra folytatásáról, azonban egy erős üzenet a magyar kabinetnek, hogy vörös vonalat ért a fontos ügyek egyedüli megvétózásával.
A Politiconak nyilatkozó források szerint arra készülnek, hogy a magyar kormány a jövőben csak kisebb pozíciókat kaphasson az alakuló Európai Bizottságban. Az indoklás szerint ez a büntetés, amiért Budapest folyamatosan akadályozza az ukrajnai európai uniós állásfoglalásokat.
A kötelező sorkatonaság bevezetése nemzeti döntés, erre nem is gondolok – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi főképviselője. Az uniós biztos ismertette, hogy a felvetésnek nincsen valóságalapja, de nem is tervez ilyet senki.
Az Európai Bizottság úgy döntött, hogy lezárja a 7. cikk szerinti, jogi atombombaként emlegetett eljárást Lengyelországgal szemben, és ezzel lezárja a 2017-ben indított, hat éve tartó folyamatot. Magyarország – amely ellene még zajlik ez a procedúra az EP kezdeményezésére – ellenezte a lépést, kettősmércét emlegetve.
A külügyminiszterek és a védelmi miniszterek a héten találkoznak, hogy megvitassák az Ukrajnának nyújtandó további katonai segélyek kérdését. Magas rangú tisztviselők azonban attól tartanak, hogy nem tudnak majd újabb csomagot nyújtani, mivel az Európai Békekeret (EPF) legutóbbi feltöltési kísérletét a magyar kormány blokkolta – értesült a Politico.
Gripen E vadászbombázók beszerzéséről tárgyal a magyar kormány a svéd SAAB hadiipari konszernnel – tudta meg a Janes svéd forrásból.
Az Európai Unió a hírek szerint arra készül, hogy vámokat vet ki a kínai elektromos autókra, a hivatalos bejelentés a következő két hétben várható. Peking válaszul egyre több megtorló lépést lengetett be, de valójában az e-autóimport esetében már csak az új behozatali terhek mértéke a kérdéses. A Portfolio úgy tudja, hogy 30-70 százalék között lehet az új vámtétel, ami így is elmarad az EU-t lépéskényszerbe hozó, múlt héten bejelentett amerikai 102,5 százalékos tételekhez képest.
Brüsszeli tisztviselők azt szorgalmazzák, hogy már a jövő hónapban megkezdődjenek a hivatalos tárgyalások Ukrajna európai uniós tagságáról. A cél az, hogy még azelőtt elindítsák a folyamatot, hogy júliusban Magyarország veszi át az EU-elnökséget – állították az ügyet jól ismerő források a Politcónak.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a legutóbbi kiskereskedelmi adatközlésénél visszamenőleg több évre módosított a számokon. Ez önmagában nem meglepő, hiszen a statisztikusok gyakran élnek becsléssel és ahogy egyre több adat áll a rendelkezésükre, úgy javítják a korábban közzétett adatokat. Ez a mostani kiigazítás azonban trendmódosító volt.
Erősen bírálta Magyarországot Mitch McConnell, a szenátus republikánus vezetője a felső házban tartott beszédében. A prominens amerikai jobboldali vezető aggodalmát fejezte ki Kína növekvő befolyása miatt a NATO-ban, amelyet Magyarországon keresztül érvényesít. Ezzel egyidőben bírálta a Demokrata Pártot is, amely szerinte nem elég pragmatikus a szövetségesekkel folytatott diplomáciai tárgyalásokon.
Az EU közös nyilatkozatát a grúziai, sokat bírált külföldi ügynökökről szóló törvénye miatt a magyar kormány nem engedte át, így az egyhangúság hiányában az uniós külügyi fődiplomata, Josep Borrell adott volna ki egy állásfoglalást. A végső szöveget azonban a magyar biztos, a bővítési ügyekért felelős Várhelyi Olivér nem fogadta el – számolt be a Politico.
Magyarország fenntartásait fejezte ki, és megvétózta az Európai Unió orosz gázszektorral szembeni szankciók bevezetésére vonatkozó új javaslatát noha korábban a magyar kormány azt mondta, mivel az LNG-re kivetendő korlátozások nem érintik Magyarországot, nincsenek ellenvetései az ügyben.
Az Európai Unió mérföldkőnek számító reformot fogadott el menekültügyi és migrációs rendszerében, amely új szabályrendszert hoz létre az érkezők rendezett kezelése, hatékony és egységes eljárások létrehozása, valamint a tagállamok közötti méltányos tehermegosztás biztosítása érdekében. A reform 10 olyan jogalkotási aktust tartalmaz, amelyek a menekültügy és a migráció kezelésének teljes európai keretét átalakítják – írja közleményében az Európai Unió Tanácsa.
Hszi Csin-ping kínai elnök magyarországi látogatása során Kína és Magyarország vezetése 18 megállapodást írt alá. Az inkább szándéknyilatkozatnak nevezhető listát Tompos Márton, a Momentum politikusa közölte a kínai sajtó alapján.
Az Európai Parlament tagjai azonnali bírságok kiszabását sürgetik az Európai Bizottságtól, válaszul a magyar kormány olyan intézkedéseire, amelyek véleményük szerint sértik az uniós jogot és a külföldi vállalatok kiszorítását célozzák. Érvelésük szerint ugyanis a kormány aláássa a tisztességes versenyt és az egységes piac alapelveit - szemlézte a RTL a német Spiegel cikkét.
Ahhoz, hogy a magyar gazdaságot elmozdítsuk a fejlett országok felé, komoly szerepe van a tudásintenzív vállalkozásfejlesztésnek, ebben pedig a kkv-kra is fókuszál a kormány – mondta el Csepeti Ádám, a Miniszterelnökség stratégiai ügyek koordinációjáért felelős helyettes államtitkára a Vállalkozói Gála 2024 szakmai eseményen. A politikus kifejtette: a kabinet célja, hogy a magyar cégeket segítse abban, hogy a külpiacra léphessenek és a megfelelő megoldásokkal megtalálják a nemzetközi értékesítési csatornáikat. Új cél, hogy a cégek már ne csak eszközvásárlásban, kapacitásbővítésben gondolkozzanak, hanem innovációkat is integráljanak a működésükben, de fókuszáljanak a nehezen lemásolható, szellemi feladatokra is. Csepeti Ádám elmondta azt is, hogy a közepes jövedelem csapdájából mi vezetheti ki Magyarországot.
Percről percre tudósításunk az ukrán frontról.
Megint felpörögni látszanak az Ukrajna drónjai.
Nagy pofon elől sikerült kitérni.
Az elnök szerint "külföldi hatalmak" állnak a tüntetések mögött.
Külföldről vennék meg a krediteket.
Nagy gondot okoz a sószennyezés
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
Mostantól sosem szabad hátradőlni, mindig félni kell valami újnak a megjelenésétől.
